Sokáig azt terveztem, hogy az indokolatlanul elnyújtott szünetet ilyen tartalmú sorokkal kezdem majd:

Sokáig azt hittem, valami súlyos dolognak kell történnie ahhoz, hogy az ember végre elhatározza magát - végre meghozzon egy döntést, amit régóta csak tologat maga előtt, vagy elkezdjen valamit, amit oly régóta fejben tart. De ez ostobaság. Semmi eget rengető, világot önmagából kifordító eseménynek nem kell végbe mennie ahhoz, hogy az ember akaraterőt erőszakoljon magába - egyszerű elhatározás kérdése az egész. Ambíció... céltudatosság.

Most jövök csak rá, téli álmom végén, kellemes ébredés és csipa törölgetés közepette, hogy az első gondolat, melyet később lazán ostobaságnak véltem, igazabbnak bizonyult. Igenis világmegváltó dolognak kell történnie, ami kirángatja az embert saját ürülékében való hempergéséből, saját írásbeli tompulásából - ez a világ pedig a belső világ.

Most körültekintve úgy vélekedek, hogy szobám, s gazdája, kakasa eddig leláncolt lélekként vergődött szemét dombján - s ünnepélyesen, büszkén jelentem ki, duzzadó mellkassal és vigyorgó arccal, hogy csak néhány bútort kellett megmozdatni ahhoz, hogy béklyóimtól megszabaduljak én és kicsiny bázisom, mely szemétkupacból otthonos kuckóvá, barátságos erődítménnyé alakult át.

Ez volt hát, amire vártam. Nem egy égi jel, valami tárt karokkal váró véletlen, melybe belemagyarázhatom sületlenségeimet, nem egy hétfő, vagy egy hónapot nyitó nap. Olyan most, mintha agyamban letelepedett koszt elkezdtem volna feltakarítani - egy része még csak a szélére lett söpörve, de megkezdődött a vizes-rongyos hadművelet, a felesleges elemek eltakarítása. Alapvetően bizakodó vagyok most a jövővel kapcsolatban - innen, váramból szépnek, meghódíthatónak tűnik az egész világ, kintről pedig én késznek látszom meghódítani azt.

Persze a legnagyobb kihívás most következik majd - túlélni a kezdeti lelkesedés utánni lelki lejtőt, melynek a végén legutóbb egy mocsár volt, amiből most sikerül kihúznom magam. Legközelebb talán egy turbó pont vár majd rám, ami felröpít olyan magasságokba, ahol csak a DelfinOlimpia2-ben jut el az ember.


--->